Mi fán terem az objektumorientált programozás?

A programozás egyre többször kerül szóba. Nem is véletlen, hiszen míg 10 évvel ezelőtt szokás volt be-bekapcsolni naponta a számítógépet, az okostelefon még abszolút nem volt elterjed, most viszont szinte furcsa, aki nem néz a mobilnetes okostelefonjára naponta többször, és egészen szokásos a napi sok óra eltöltése az eszközökön. Minden, ami a telefonon és laptopon vagy számítógépen elérhető és használható, programozók „műve”.Ha a programozás témaköre kerül elő egy baráti, vagy munkahelyi beszélgetés során, szóba kerül a Java programozás, a C, C++, Python és más programozási nyelvek, mindezekről szóló tanfolyamok, könyvek, de valószínűtlen, hogy az objektum orientált programozás kifejezés előjönne, annak ellenére, hogy ez is egy alapvető kifejezés.

Mi fán terem az objektumorientált programozás?

Mi az objektum orientált programozás?

Angol nyelvkörnyezetben OOP (object oriented programming) néven hallhattunk már róla, jelentése az objektumok fogalmán alapuló programozási paradigma. Az objektumok tehát egységbe foglalják az adatokat és az adatokhoz tartozó műveleteket. Az objektumorientált programozási nyelvek között a legfontosabbak a Java, a C++, a C#, a Python, a PHP, a Ruby és a talán kevésbé ismert Object Pascal, Objective-C, Dart, Swift, Scala, Common Lisp és a Smalltalk. Ezeket a nyelveket csak igazán jó programozás feladatok által lehet elsajátítani. De hol találhatóak ilyen feladatok?

Milyen módszerekkel lehet programozási nyelveket tanulni?

A módszerek választéka nagy, léteznek könyvek és gyakorlatorientált munkafüzetek (akár már egészen az alapoktól a mesterszintig), lehet egyénileg vagy csoportosan oktatásra járni (akár online is, amely nagy segítség a jelenlegi viszonyok között), és természetesen az oktatás módját is ki lehet választani. Léteznek online tanfolyamok, amelyek kb. 10 hónap, pontosan 40 hét alatt heti egy 45 perces órában tanítják meg a programozás alapjait, van érettségire felkészítő 10 hetén át két 45 perces órában segítő online tanfolyam, létezik egyetemi vizsgára segítő tanfolyam 15 héten át és S.O.S. gyorstalpaló is, ahol 5 napon át napi kétszer 45 percben tud segíteni a tanfolyam.

Egy különösen hatékony módszer lehet Programozz Te is mesterfokon! című munkafüzet, egyéni órákkal egybekötve. A munkafüzetben két kötetben a programozáshoz legfontosabb feladatok vannak összegyűjtve. A munkafüzet mellett az órákon rögtön programozással indul a képzés, és a házi feladatok sem maradnak a legsikeresebb tanulási folyamat elérése érdekében.

Melyik programozási nyelvet érdemes választani?

Mivel programozni ezerfelé lehet és nincs két egyforma ember, egyszerű és egyértelmű válasz nem létezik a kérdésre, de kicsit beleásva magunkat a témába, két fő irányba lehet érdemes elindulni.

Ha PC-s alkalmazás-fejlesztés (akár Windows, Linux vagy Mac OS alapon) a cél, az első programozási nyelv, amely felmerülhet, a C++, amely egyébként a C programozási nyelv objektumorientált változata. A C++ használata fordítást igényel: számos ingyenes fordító érhető el hozzá, de érdemes ennek is utánajárni vagy szakembernél rákérdezni, hogy melyik fordító lehet a legjobb indulásnak.

Ha a cél a keresett munkaerővé válás, a biztos munkalehetőség, és a magas fizetés, a Java programozási nyelv kerül majd elő lépten nyomon, mert ez az 1995-ben indult programozási nyelv óriási karriert futott be, és valószínűleg még nem ért el a csúcsra. Nem véletlen, hogy egy egész iparágat fejlesztett ki maga köré, így rengeteg helyen találjuk meg:

  • kliens-szerver adatbázis alkalmazásokban,
  • beágyazott rendszerekben,
  • a mobileszközök világában is.

Ez utóbbi könnyen lehet a legfontosabb, hiszen a felhasználók több mint 70%-a mobiltelefonról böngészi a világhálót, és ez a szám napról napra növekszik. A platformot és Eclipse nevű, ingyenes fejlesztőkörnyezete több operációs rendszeren is használható, azonban nem szabad elfelejteni, hogy Rómát sem egy nap alatt építették: elég hosszú idő lehet, amíg igazán sikerül belejönni a használatába, és kiismerni néhány népszerű modult is.